Belemerül a gyerkőc a játékba, kézbe veszed a telefont és csekkolod a Facebookot vagy az Instagramot? Kimentek a játszóra és amíg hintáztatod a kicsit, telefonálsz a barátnőddel? Este amíg altatsz, telefonon megnézed a leveleidet?
Hány órát van a kezedben egy nap a telefonod? El tudsz indulni otthonról úgy, hogy a lakásban hagyod a készüléket? Átmész úgy egyik helyiségből a másikba a lakásban, hogy ne vidd magaddal? Azonnal ugrasz ha pittyeg, hogy üzeneted érkezett? Mikor némítottad le utoljára? Utasítottál el mostanában hívást azzal, hogy most nem alkalmas? Esténként szoktál beszélgetni is a pároddal vagy mindketten csak a telefont nyomkodjátok?
Lehet, hogy épp itt az ideje egy kis digitális detoxnak?
Nemrég láttam egy képet, hol máshol, a Facebookon, ami azóta sem ment ki a fejemből!
Két anyuka a gyermekével ült egymás mellett egy padon. Az egyik anyuka könyvet olvasott, a másik telefont nyomkodott. A gyerekeik pedig ugyanezt csinálták. (Mily meglepő fordulat!)
Az olvasó anyuka gyermeke könyvet tartott a kezében, a telefonozó anyuka gyermeke szintén telefonozott. Ez utóbbi anyuka odafordult a másik anyukához: “és hogy veszed rá a gyermekedet, hogy olvasson?” Ennyi volt a kérdés, a szöveg a képen. Gondolom világos az üzenet!
Te anyaként milyen példát mutatsz a gyermekednek?
Tud úgy szólni hozzád, beszélgetést kezdeményezni veled, hogy valóban rá figyelsz?
A közös játék valóban arról szól, hogy ketten, együtt belemerültök valami jó kis mókába, vagy csak a pillanatot várod, mikor ő elfoglalja magát és már nyúlsz is a készülékért?
De nem csak a gyermekről és a mintáról van szó!
Nagyon-nagyon sok anyuka nyilatkozik úgy, amikor a konzultációk során az időgazdálkodási nehézségeiken dolgozunk, hogy ott ragad a közösségi oldalakon. “Csak öt perc Facebookot engedélyezek magamnak, ennyi kikapcs nekem is jár, nem? ” Persze, jár, jogos. Ha tényleg öt perc lenne!
De vannak, akik elúsznak a napi teendőikkel, nem érzik a szoros kapcsolódást a gyerekükkel, a párjukkal, egész egyszerűen azért, mert nem tudnak határt szabni a telefonozásnak!
Mert az öt perc az nem öt perc szokott lenni általában… Illetve megkérdezném, óránként öt percre gondoltál???
Ha időrabló tevékenységekre bukkanunk a nap időbeosztás elemzése során, akkor az 90% -ban a közösségi média felületein való görgetést jelent gyakorlatilag. Szerintem ez elgondolkodtató.
És ahogy említettem, nem csak a gyerek miatt.
El tudod képzelni, milyen lehetett az élet akkor, amikor még nem volt net, nem volt telefon? Vajon mivel foglalkoztak az emberek? Ha volt öt percük, mivel foglalták el magukat?
Azt tapasztalom, hogy azok az anyukák, akik felismerik, hogy megérett az idő az életükben egy kis digitális detoxra, először talán csak lődörögnek és nem tudnak mit kezdeni magukkal első döbbenetükben, hogy nem nyúlhatnak a telefonukhoz. Nem bírnak egyszerűen mit kezdeni a kezükkel! Kb. mint az ex-dohányosok!
Ám amikor rájönnek, hogy mennyi hasznos (!) vagy csupán szórakoztató, pihentető dolgot be lehet illeszteni akár az öt perc szünetekbe is, akkor rákapnak az ízére.
Te mikor ittál utoljára úgy kávét/teát, hogy élvezted az ízét? És mondjuk meleg volt a kávé/tea.
Vagy úgy, hogy csak bámultál ki az ablakon.
Kávézni könyv mellett is szuper ám!
Rájöttél hogy mit nyersz te is azáltal, ha a párodra figyelsz, ha hozzád beszél? És ez fordítva is igaz, Uraim!!!
Vágysz arra, hogy csillogjon a gyermeked szeme, mert egymásra hangolódtok és nagyot játszotok együtt?
Próbáld ki egyszer a digitális detoxot. Ha igazi függőnek éred magad, akkor próbáld először kicsiben!
Egy-két órát tűzz ki célul, hogy nem veszed a telefont a kezedbe! Aztán lehet egy este, egy családi délután. Teszteld le! belőled mit vált ki, hova vezet, milyen felismerésekhez jutsz, ha nem telefonozol x órán át?
“Meri vagy nem meri?” Ez itt a kérdés! Rajtad áll, mit választasz!
Hosszú hétvége van, együtt a család, szerintem ez remek alkalom, hogy belevágj!
Kommentek