gyerekzsivaj

Így ne légy para-anya!

Mit csinál egy kisgyerek? Felmászik-lemászik-bemászik-kiönt-feldönt-soroljam?? És mit csinál egy anya? Parázik! Nagyjából állandóan. Mert mindig van min aggódni! Mégis mit lehet tenni, hogy ne légy para-anya? 

 

Főként első gyermekes anyukák aggódnak nonstop a gyermekükkel kapcsolatban. Vajon eleget eszik? Eleget hízik? Időben átfordul? Nincs megkésve a beszédfejlődése? Jaj, ki ne szaladjon az úttestre! Gyorsan felteszek minden tisztítószert magasra, el ne érje!

Valljuk meg őszintén, vannak teljesen reális félelmek,amiket magunk is elháríthatunk kellő odafigyeléssel (pl. a gyermek ellátása, veszélyhelyzetek elkerülése) és akadnak olyan dolgok az életben, amire nincs tökéletes ráhatásunk (pl. adottságok, fejlődési ütem).  És kell tudnunk, hogy mi melyik kategóriába tartozik!

Mert ugye amire nincs ráhatásod, azon kár aggódnod. Elvileg. Mondom én… Azonban tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű ám! 

A helyzet az, hogy sokan sajnos túlságosan is aggódósak, így akár már a szorongás szintjéig is elmegy a dolog! És ez semmiképpen nem tesz jót sem a gyermeknek, sem neked! 

Ugye azt mind tudjuk, nem visz előre az sem, ha mindig másokhoz mérjük, hasonlítgatjuk a gyermekünket.  Értem ezalatt a testi fejlődést és a viselkedését is! Mégis megtesszük. Kimondva-kimondatlanul, de a lelkünk mélyén ott sajog a gondolat pl., hogy vajon jó ütemben fejlődik-e a gyermekünk,  ha a szomszédé már lépeget, a mi hasonló korú babánk meg még csak mászik.

Pedig nincs két egyforma gyerek. Én már megtanultam magamban ezeket a gondolatokat úgy rendezni, hogy az én gyerekem meg másban jobb, ügyesebb, erősebb!

És hogy az az egy számít, hogy önmagához képest fejlődjön! Kit érdekel a szomszéd gyereke? És ha nem Jancsika lakna a szomszédban, hanem Juliska, aki meg még csak nem is mászik? Akkor meg rém büszke lennél, hogy a te gyerkőcöd mennyivel előtte van már? Pedig csak más közegbe helyeztük ugyanazt a gyermeket, ugye?

Tehát ne hasonítgass, ez fontos! Ezzel nagy lépést teszel már afelé, hogy ne szorongj amiatt, hogy mit csinál vagy nem csinál a gyermeked!

 

Mutatok egy gyorsan elvégezhető gyakorlatot, amivel csökkentheted a félelmeidet!

 

1. Írd össze egy  listán mindazt, ami miatt aggódsz vagy amitől félsz.

Ezzel az a célunk, hogy egyáltalán felszínre hozzuk ezeket a gondolatokat és ne a mélyben munkálkodjanak benned.

Ha kimondod, leírod, akkor valamit kezdened is kell vele, nem fognak csak belül sanyargatni.

 

2. lépésként minden egyes tétel mellé írd oda, hogy mi az, amit te tehetsz azért, hogy csökkentsd magadban a feszültséget az adott helyzettel kapcsolatban.

Ha összetettebb problémáról van szó, bontsd lépésekre.

 

3. Ellenőrizd, meddig terjed a hatóköröd!

Nézd meg, hogy meddig terjed a te befolyásod az adott kérdésben, s amire nincs ráhatásod, amiben nincs tennivalód, azt kezeld a helyén. Kitalálhatsz egy mantrát is ezekre a esetekre. Pl. “Felesleges görcsölnöm/aggódnom miatta”, “Bárhogy is lesz, majd megoldom/juk”. “Eddig is megoldottam/tuk, ezen is túljutunk.” 

 

Ülj le most és írd meg a listád, végezd  el a a gyakrolatot! Tégy azért, hogy ne légy para anya, ezzel magadnak is segítesz és a gyermekednek is egyaránt! 

 

 

Címkék: ,

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!