Hogy NE borulj ki kisgyerek mellett?

Kikészít, hogy minden elindulás egy huzavona? Nincs olyan étkezés, hogy valaki ne öntené ki a vizet/kakaót/bármit? A te gyereked is csepülik egymást? És ez megy éveken át? Elhiszem, hogy nehezen viseled! Ma 5 lépést mutatok, hogyan kezeld a sokszor idegtépő helyzeteket, avagy hogy NE borulj ki gyerekek mellett?

5 lépés, hogy NE borulj ki gyerekek mellett!

1 lépés hátra!

Mielőtt egy rázós szituációban olyat szólnál, tennél, amit magad is megbánnál és amire utóbb biztos nem lennél büszke, a legfontosabb, amit tehetsz, hogy vond ki magad abból a helyzetből, ami pattanásig feszíti az idegeidet. Szó szerint vond ki magad és menj arrébb…

Ha megbizonyosodtál arról, hogy a gyermek(ek) biztonságban van(nak), nem esnek le a székről, asztalról stb, azzal a lendülettel lépj ki a szituációból.

Menj, igyál egy pohár vizet, mosd meg az arcod, kezdj el helyben ugrálni, énekelni.

Próbáld tudatosan megszakítani a negatív spirált, ami a gondolataidban elindult. Csinálj bármit, ami segít abban, hogy kizökkenj. Indulatból, dühből nem tudod megoldani ezeket a szituációkat, vagyis muszáj az agyadat átkapcsolni valahogyan higgadtabb üzemmódba.

2. Mi is történt valójában?

Ha már nem vagy benne nyakig a szituációban, nézz egy kívülálló szemével az adott helyzetre. Mi is történt valójában? Azért borította ki a gyermeked a kakaót, hogy téged bosszantson? Szándékosan akar táncolni az idegeden? Nem hinném. Ügyetlen volt, nem figyelt. Valami hasonló lehet a háttérben.

A reggeli huzavona,a testvérharcok is jó eséllyel szólnak a gyerekek saját érdekeinek érvényesítéséről, nem feltétlenül neked szólnak. Persze érdemes belegondolni, lehet-e valami komolyabb magyarázat az idegőrlő helyzetekre, de első körben azon agyalnék, hogyan tudnám megoldani és majd elkerülni ezeket a szituációkat. Csőrös pohár? Szívószál? Reggeli kapkodás helyett esti előkészületek? Miért is harcolnak vajon a testvérek? Hogy lehetne ezt kivédeni, megtanítani nekik, hogy hogyan jussanak egyezségre?

3. Ki is a felnőtt?

Talán unod a szlogent, de ettől még igaz! Te vagy a felnőtt, neked kell példát mutatni. Te tanítod meg a gyermekeidnek, te mutatod a mintát, hogyan is őrizzük meg a türelmünket, az önuralmunkat a rázós helyzetekben is.

Ha próbálod megfigyelni magad kívülről, vajon mit látsz? Úgy jársz el, ahogy az egy felelős és példamutató szülőtől elvárható?

És mi van akkor, ha azt képzeled, hogy mondjuk látja az óvónő, az anyukád, a barátnőd, ami éppen most zajlik nálatok? Vajon akkor másképp viselkednél?

4. Megelőzés!

Ez nem instant megoldás, hanem prevenciós intézkedés. Igenis gondoskodnod kell arról, hogy legyen olyan hely és idő, ahol és amikor te is kiengedheteted magadból a fáradt gőzt, amikor levezetheted a napi feszültséget.

Ha ezt megfelelő formába öntöd, és rendszeresen megteszed, akkor egyre kevésbé fog olyan helyzetekben borulni a bili, ahol nem tudod kontrollálni az indulataidat.

Te mit teszel azért, hogy szabadulj a stressztől? Alszol eleget? Sportolsz rendszeresen? Szoktál meditálni?

Válaszd ki azt a módszert, ami közel áll hozzád és tedd a mindennapjaid részévé, hogy ne másokon vezesd le a feszültséget, mint ahogy előfordul ugye sokszor piszlicsérá ügyek miatt!

5. Utómunkálatok

Óvintézkedések ide, jó szándék oda, bizony így sem tudod kivédeni, hogy olykor elveszítsd a fejed. Emberből vagy te is, mind hibázunk néha! Ne ostorozd magad miatt. Ha mégis elpattanna a húr, tudnod kell megkövetni magad és elmagyarázni a gyerekeknek (a maguk szintjén), hogy ez miért nem volt helyes viselkedés. És biztosítani őket arról, hogy te is igyekszel!