Játszótéri illemtan

Végre kitört a tavasz, tömeg van a játszótereken. Lássuk hát, hogy milyen illemszabályokat kellene betartani, ha közösségi térre visszük játszani a gyermekeinket!

Illik köszönni a már ottlévőknek, ha belépsz a játszótérre és illik viszonozni az érkezők köszönését. A játszótér kapuját ugye nem felejtetted el becsukni magad után?
Illik úgy lepakolni a padokra a táskánkat, hogy más is elférhessen és illik megkérdezni, hogy leülhetünk-e, elpakolhatunk-e, mielőtt hozzányúlunk más holmijához. Persze, ha látjuk az illetőt. Ha nem, akkor egyszerűen csak toljuk félre a szótszórt holmit, ha máshol nem találunk szabad rakodófelületet, hisz nekünk is jár egy talpalatnyi hely a közösből.
Illik, sőt, kötelező szemmel tartani gyermekünket. Ő a mi felelősségünk. A másé meg másé.
A kisebb gyermekekre – a máséra is! – mindig fokozottan kell vigyázni.
Nem illik annyira belemerülni más anyukákkal a csevejbe, hogy a 3. pontot figyelmen kívül hagyjuk.
Íratlan szabály, hogy a játszótéren hagyott játékok közösek.
Az 6. pontból következően nem kellene hagyni a gyerekünknek, hogy kitépje más gyermek kezéből pl. a homokozólapátot. És viszont. Ha úgy látjuk, hogy más gyermek is szeretne játszani valamivel, ami már jó fél órája a mi lurkónknál van, illik lehetővé tennünk, hogy a többi gyerek is használja. Ugyanez vonatkozik a hintára, csúszdára stb. is.
Ha a kedves szülőtárs esetleg nincs tisztában az 6-8. pontokkal, akkor illik megkérni, igen, őt, a felnőttet és nem a gyerekét, hogy engedjék át másnak is a kisajátított játékot.
Nagyon nem illik más gyerekét leszidni, arrébb tenni, egyéb módon “nevelő célzattal” közelíteni felé. Erre ott van az anyukája. Ha számunkra kifogásolható módon viselkedik egy másik gyermek, agresszív, bántja a mi gyerekünket, szóljunk a vele lévő felnőttnek, egyben vigyük el azonnal a saját gyermekünket a támadó gyermek közelből.
A homokozóban nem illik a homokot szórni, könnyen a másik gyerek szemébe mehet, figyelmeztessük erre saját gyermekünket.
Lehet járgányokat használni – hiszen azért vannak – de nem vadul, figyelni kell más gyerekek testi épségére is.
Más gyermekét étellel kínálni csak az anyuka engedélyével illik.
Ha van olyan játék, motor, amit mi viszünk magunkkal, még akkor is, ha egyébként nagy betűkkel rajta van Janika/Julika neve meg ovis jele, – mivel a kisgyermekek még általában nem tudnak olvasni – akkor is előfordul, hogy más gyermek is szeretne játszani vele. Fogadjuk el, hogy a játszótér egy közös tér a játékra más, idegen gyerekekkel együtt. Engedjük meg, hogy más gyerkőc is kipróbálja gyermekünk játékát. Biztos lesz olyan, hogy a mi szemünk fénye vet szemet majd más lurkó játékára. Ha van olyan játék, ami nagyon értékes, vagy tudjuk, hogy gyermekünk különösen ragaszkodik hozzá, akkor inkább ne vigyük ki a játszótérre.
Távozáskor illik helyére tenni a gyerekünk által használt játékokat: homokozós játékokat a homokozóba, a járgányokat letámasztani, elvinni a játszótér közepéről.
Köszönni távozáskor is illik és a kaput is illik becsukni magunk után!